Művirág86

Én nem akarok Barbie lenni!

Bosszant, rettentően bosszant, hogy mikor belépek az emailjeim közé, barangolok egy oldalon, vagy a “népszerű közösségi oldalon” az arcomba rakják, tolják a hirdetéseket, hogy megnövelik a cicimet, megfarigcsálják a nózimat, vagy leszívják a zsíromat.  Meg a péniszem is megnagyobbítják, ha arra vágyom.Én nem akarom. Nem egy reklámnak akarok megfelelni. Zavar, hogy azt sugallják,  vagy inkább […] Tovább

Mit tegyek?

Szeretem ezt a képet. Rengeteg érzés van benne. Egy jól elkapott pillanat. Félelem, fájdalom, szomorúság, kétségbeesés, sírás, megoldás keresés. Egy angyal hátán. Zseniális. Szerintem. Tovább

Kihasználtak, segítség!

Ezt én hányszor hallom, Istenem! Pedig a döntés a nő kezében van. Adott egy pasi, akit ezzel “vádolnak”. De nézzük csak meg a hátteret. Én azt gondolom, hogy sokszor a nők hibája, ha kihasználják. És most nem a partyn ismerkedésről beszélek, hiszen az kb egyértelmű, hogy oda a férfiak jó nagy százaléka nem azért megy, […] Tovább

Várni várakozni...na ne!

Engem felbosszant. Főképp mikor, erre másokat is buzdítanak. Rengeteg olyan idézetet látok, amiben a következőket olvashatja  a nagyérdemű: “Várj, légy türelmes, az idő majd mindent megold. Ha eljön a te időd, akkor majd minden jó lesz. Ha nem jön össze, akkor az nem a te utad volt.” Ez bosszantó. Miért kell mindig mindenre várni? Miért […] Tovább

Naivity

Határozott, vezető egyéniség. Szokták rám mondani. Valahogy mindig úgy hozta az élet, vagy talán kicsit tudatos is, hogy mindig olyan emberkékkel voltam körül véve, akik hallgattak rám. Sok kapcsolatomban, mind baráti, mind szerelmi értelemben én voltam a dominánsabb fél. Tudom befolyásolni az embereket. A legtöbbször. Hát őt nem tudtam. Néha összehoz a sors olyanokkal, akikkel […] Tovább

Hangpróba3

Tegnap este a párkeresésen gondolkodtam… Közhely, de tényleg nem könnyű. Mennyivel egyszerűbb volt tinédzserként, ma már ha visszagondolok, persze mosolyra húzódó szájjal,  sokkal könnyebbnek tűnik. Én minden hónapban másba voltam “szerelemes”. Írtam naplót anno, és ezt megtaláltam nemrég. Őszintén szólva, a fiúk 60 százalékára nem emlékszem… Kellemetlen, de így van. Akkor halálszerelmes voltam, ma meg […] Tovább

Hangpróba2

Tegnap este néztem egy fiataloknak szóló műsort, aminek az a lényege, hogy olyan emberkék kérnek segítséget, akik sejtik, hogy valaki, akivel hónapok, sőt évek (!) óta leveleznek, és nagyon szerelmesek, mindketten (!) lehet, hogy nem is léteznek. És ennek próbál a műsor utána járni. Két dolog. Az egyik, hogy hogyan lehetsz szerelemes valakibe, akivel soha […] Tovább

Hangpróba1

Már mikor azt éreztem egyedül vagyok, az volt a legrosszabb. Soha nem voltam egyedül. De elhagyott, megcsalt. Fájt. Féltem. Egyedül voltam. Kemény voltam. Határozott. Na, az nem. Kétségbeesett. Na, az igen. Talaj nélküli virág. Egy cserépben. Az ablakban. Csak vegetál. Élvezi a napfényt. Nem. Tél van. Hideg. Sötét. Sok év együtt. Most külön. Sírhatnék. Nem, […] Tovább

Kezdetek...

  Megpróbálom…és meglátjuk mi lesz belőle. Tapasztalat van elég, élmények, érzések, események, humor. Szóval igyekszem. 🙂 Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!